Nemzetközi ŰrállomásHol jár most az ISS?
Élő pozíció, valós idejű telemetria, földi nyomvonal, égiív-diagramok, időjárás-előrejelzés és személyre szabott átvonulás-előrejelzések, másodpercenként frissítve.
Valós idejű követés: Orbital Radar
Az ISS élő kamerája: kilátás az állomásról
ISS megfigyelése ma este
Gyors útmutató
Szabad szemmel az ISS egy fényes, egyenletes, nem villogó fénypontnak látszik, amely simán halad át az égen. Ez az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb objektuma: fényesebb bármelyik csillagnál, a legjobb átvonulásain pedig még a Vénusznál is.
Mikor nézz fel?
A legjobb időszak a napnyugta utáni vagy a napkelte előtti 1–2 óra, amikor az ég már sötét, de az állomást még megvilágítja a Nap. Egy átlagos átvonulás 2–6 percig tart. A ma esti körülményekért nézd meg az ISS-láthatóság ma este oldalt.
Mit keress az égen?
Egy fényes, fehér fénypont, amely egyenletesen halad nyugatról kelet felé az égen. Nem villog és nem villan fel; ha villog, akkor repülőgép. Az ISS az átvonulás közben elhalványulhat és eltűnhet, amikor belép a Föld árnyékába.
Használd a lenti átvonulás-előrejelzőt a pontos helyszínedről látható következő átvonulás megtalálásához: iránnyal, magassági szöggel, fényességgel és a pályáját mutató égiív-diagrammal. Beállíthatsz push értesítéseket is, hogy minden átvonulás előtt szóljunk. Részletes tippekért olvasd el a teljes ISS-megfigyelési útmutatónkat.
Mikor láthatom az ISS-t?
Az ISS volt az?
Nemrég fényes pontot láttál az égen? Válaszd ki, mikor láttad, és megnézzük, hogy az ISS járt-e akkor a fejed fölött.
Jelenlegi expedíció
Az ISS jelenlegi legénysége
Az ISS műszaki adatai
Mekkora az ISS?
Az ISS 109 méter hosszú az egyik végétől a másikig, nagyjából akkora, mint egy futballpálya. Összehasonlításképpen:
420 000 kg-os tömegével és 916 m³-es nyomás alatti térfogatával az ISS a valaha pályára állított legnagyobb ember alkotta szerkezet.
Legfrissebb képek a pályáról
Az ISS számokban
Milyen gyors az ISS?
Az ISS sebessége 7,66 km/s, azaz 27 600 km/h (17 150 mph) – ezzel mindössze 92 perc alatt megkerüli az egész Földet. Összehasonlításképpen:
Az ISS sebességével eljuthatnál Londonból New Yorkba 12 perc alatt, Londonból Sydneybe pedig 39 perc alatt. A keringési sebességről bővebben ír az Orbital Academy.
Az ISS jelenlegi magassága
A Nemzetközi Űrállomás jelenleg nagyjából 410–420 km magasan kering a Föld felszíne fölött, az alacsony Föld körüli pályán (LEO). A pontos magasság ~410 km (perigeum) és ~420 km (apogeum) között változik, mert a pálya kissé elliptikus. A légköri ellenállás naponta nagyjából 50–100 méterrel csökkenti az állomás magasságát, amit a látogató űrhajók vagy az állomás saját hajtóművei által végzett időszakos pályaemelések állítanak helyre.
Pályatörténet és pályaemelések
Az ISS a 2000-es évek eleje óta nagyjából 400–420 km-es magasságban tartja a pályáját, bár a célmagasságot többször módosították. Az első években az állomás alacsonyabban (~350 km) keringett, és a modulok érkezésével fokozatosan emelték a pályáját. Körülbelül 2011 óta a névleges magasság 410–420 km: ez egyensúly a látogató űrhajók üzemanyag-költségének minimalizálása és a légköri ellenállás csökkentése között.
A légköri ellenállás a LEO magasságaiban jelentős: az ISS naponta nagyjából 50–100 métert veszít a magasságából, normál űridőjárás mellett. Erős naptevékenység idején (például geomágneses viharok alatt) a felső légkör felmelegszik és kitágul, ami növeli az ellenállást, így az állomás gyorsabban veszít a magasságából, egyetlen vihar alatt néha több kilométert is. Ugyanez a jelenség pusztított el 40 Starlink-műholdat 2022 februárjában.
Az ellenállás ellensúlyozására az állomás időszakonként pályaemelő manővereket hajt végre (jellemzően évente 6–12 alkalommal) a dokkolt Progress teherűrhajók, a Cygnus űrhajók, illetve az állomás saját hajtóműveinek segítségével. Minden pályaemelés néhány kilométerrel emeli meg a pályát. Az állomásnak emellett törmelékkikerülő manővereket is végre kell hajtania (jellemzően évente 2–3 alkalommal), amikor az előrejelzés szerint a nyomon követett űrszemét veszélyesen közel halad el. Tudj meg többet a pályabomlásról és arról, hogyan hat minden objektumra az alacsony Föld körüli pályán.
Az ISS és a többi űrállomás
| Állomás | Üzemeltető | Pálya (km) | Tömeg | Legénység | Állapot |
|---|---|---|---|---|---|
| ISS | NASA / Roscosmos / ESA / JAXA / CSA | ~420 | 420 000 kg | 6–7 | Aktív (~2030-ig üzemel) |
| Tiangong | CMSA (Kína) | ~390 | ~100 000 kg | 3–6 | Aktív (2022-ben készült el) |
| Axiom Station | Axiom Space (USA) | ~400 | Még nem ismert | Még nem ismert | Első modulja 2028-ban csatlakozik az ISS-hez; ~2029-től önállóan kering |
| Orbital Reef | Blue Origin / Sierra Space | ~500 | Még nem ismert | Legfeljebb 10 | Fejlesztés alatt; indítási dátumot még nem jelentettek be |
| Starlab | Voyager Technologies / Airbus | ~400 | Még nem ismert | 4 | Fejlesztés alatt; cél: 2029 |
Az ISS továbbra is a valaha épített legnagyobb és legsokoldalúbb űrállomás. 2030–2031 körüli kivonása után az átállás kereskedelmi állomásokra a NASA Commercial LEO Destinations (CLD) programja keretében zajlik majd. Kövesd az ISS-t és a Tiangongot egyszerre az Orbital Radar 3D-s földgömbjén.
Az ISS történetének idővonala
Visszaszámlálás az ISS kivonásáig
NASA 2030–2031 körül tervezi letéríteni az ISS-t a pályáról egy erre a célra épített letérítő járművel, amelynek fejlesztője a SpaceX. Az állomás irányítottan tér vissza a légkörbe a Csendes-óceán déli részén fekvő lakatlan térség (SPOUA) fölött, közismert nevén Nemo-pont. Ez lesz a valaha irányítottan letérített legnagyobb objektum.
A kereskedelmi utódállomások a NASA Commercial LEO Destinations (CLD) programja keretében készülnek, például: Axiom Station, Orbital Reef (Blue Origin / Sierra Space) és Starlab (Voyager Technologies / Airbus). A NASA várhatóan 2027 tavaszán választ ki legalább két vállalatot a következő fázisra.
Fedezd fel az ISS moduljait
A Nemzetközi Űrállomásról
A Nemzetközi Űrállomás egy moduláris felépítésű űrállomás az alacsony Föld körüli pályán, amelyet közösen üzemeltet a NASA (Egyesült Államok), a Roscosmos (Oroszország), a JAXA (Japán), az ESA (Európa) és a CSA (Kanada). Ez a legnagyobb mesterséges objektum a Föld körüli pályán, és a valaha épített emberes űrhajókból is ez a legnagyobb; a Földről szabad szemmel is látható, mint egy fényes, egyenletes fénypont, amely átvonul az éjszakai égbolton.
Az első modul, a Zarya, 1998. november 20-án indult egy Proton-K rakétával. Az 1. expedíció 2000. novemberi érkezése óta az ISS több mint 25 éve folyamatosan lakott: ez az ember leghosszabb folyamatos jelenléte az űrben. Eddig több mint 270 látogatót fogadott 21 országból, és több ezer tudományos kísérletnek adott otthont. Nézd meg a teljes ISS-profilunkat és a teljes modulútmutatónkat is a további részletekért.
Az állomás nagyjából 410–420 km magasan kering, a pályahajlása 51,64°, és 7,66 km/s sebességgel 92 percenként tesz meg egy keringést. A legénység naponta 16 napkeltét és 16 napnyugtát lát. Az ISS az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb objektuma: kedvező átvonulások idején −3 és −5 magnitúdó közötti fényességet ér el. Az Orbital Radarral követheted a Starlink-műholdakat és más fényes objektumokat is.
Pályahajlásának köszönhetően az ISS a Föld népességének nagyjából 90%-a fölött elhalad. Megfelelő körülmények között a legtöbben hetente többször is láthatják szabad szemmel. Tippekért lásd útmutatónkat: hogyan láthatod az ISS-t ma este, vagy nézd meg, hogyan fotózhatod le. Égboltazonosító eszközünkkel felismerheted az ISS-t és más mozgó fényeket az éjszakai égbolton is.